Bemutatkozás
Névadónk

Aktualitások

Iskolai élet
Galéria
Vendégkönyv
Élete, munkássága
Bay Zoltán élete és munkássága


NÉVADÓNK, BAY ZOLTÁN 1900.július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Elemi iskoláit a szülofalujában végezte, majd Debrecenbe került, ahol a Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg Szabó Lőrinccel, Gulyás Pállal, s a XX.század nagy irodalmi egyéniségeivel, mint Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal. Bayra nagy hatással volt a muvészet és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul.

Eötvös Loránd volt a döntőbiró, mikor megismerkedett e remek fizikus munkásságával. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt végig tagja volt az Eötvös-kollégiumnak, amely a tehetséges fiatalok képzésének adott otthont. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb kituntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletérol szólt, mellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlodési irányához, az Atomfizikához.

Bay tanulmányai befejezése után 4 évet töltött Berlinben a Collegium Hungaricum és a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndijával. A német főváros ebben az idoben érte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Planck, Einstein, Schrödinger, Laue. Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott a Phzsikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos szinképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.

1927-30 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kisérletével bizonyitotta be először spektroszkópiai úton, hogy az aktiv nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Az eredmények elismeréseként Bayt kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává. Oktatói tevékenységén kívul a nagyfeszültségu gázkisülésekkel foglalkozott.

De nem csak oktatott, kisérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kisérleti fizika aktuális problémáiról.
A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme.
Bay míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfreddal, s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel.

1936-ban a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Muszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkivüli elonyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetojeként:
. nagyfeszültségu gázcsövek
. fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
. elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
.rádió-vevokészülékek áramköreinek kifejlesztése
. deciméteres rádióhullámú technika
1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával.
Emelett folytatta kisérletsorozatát, melynek eredménye:
. elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
. elso radarkapcsolat létrehozása a Holddal

1946 és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
A csillagászat iránt mindig is érdeklodött, s mindig kellemes emléket jelentett számára mikor visszaemlékezett arra, hogy 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. Egyetemi évei alatt távcsövet épitett, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Igy nem is csoda, hogy mikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az urbol és el lehet érni a Holdat. Kidolgozott egy elvi megoldást, amitol nem tért el a nehézségek ellenére sem, s végül 1946.02.06-án kijelenthették, megradarozták a Holdat. Habár már egy hónappal elotte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ok a háborús idokben, az amerikaiakénal nehezebb körülmények között végezték kisérleteiket, s szukösebb anyagi keret állt rendelkezésükre is. A radarcsillagászat történetirói Bayt e tudományág "szüloatyjának " tartják és nevezik.
1948-ban elfogadta a George Washington Egyetem meghivását és az ottani egyetemen a kisérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyorskoincidencia-kisérletekkel kezdett foglalkozni. Emelett Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.

Bay Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkivül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait. 1955-tol 1972-ig dolgozott itt. Mikor a lézer bevonult a kisérleti fizikába, o is érdeklodéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetoségét látta ezen eszközben. S ez lett a méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes ido-hosszúság standard bevezetéséért. Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.

A 70-es években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánitotta. 1981.májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletrol és a fénysebesség állandóságáról szólt.
Bay már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, s 1983-ban végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapitották:
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza.
1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották s átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesitett Zászlórendjét. 1992. Október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállitották és szüloföldjén, Gyulaváriban temették el 1993.április 10-én.

1996. szeptember 9.-én került sor Bay Zoltán szobrának avatására. Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt. alelnök igazgatója és Mészáros Rezsô, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szobra megtekinthetô Szegeden, a Panteonban (Dóm tér) sok más híres magyar kutató szobrával egyetemben.

Az iskola közösségeinek szavazatai alapján évről-évre elimerésben részesül az a pedagógus, szülő és tanuló, akik a legtöbbet tettek a tanév folyamán az iskolánkért, az iskolánk jó hírnevének öregbítéséért, illetve a tanulókért.


Bay Plakett

HAGYOMÁNYTEREMTÉS AZ ERKÖLCSI ELISMERÉSBEN - BAY PLAKETT

Az iskola közösségeinek szavazata alapján 3 személy kaphatja:

Az a pedagógus,

az a "pártoló felnőtt",

az a tanuló,

aki legtöbbet tett a tanév folyamán az iskolánkért, az iskolánk jó hírnevének öregbítéséért, illetve a tanulókért.

BAY PLAKETTBEN RÉSZESÜLTEK:

1994/1995. tanév:

  • Balogh Imréné,

  • Makovecz István,

  • Erdődi Péter

1995/1996. tanév:

  • Medve Jánosné

  • Kovács Lajos /"a gyulavári általános iskoláért" alapítványunk alapítója/

  • Molnár Erika

1996-1997. tanév:

  • Nagyné Bódi Katalin

  • Boldóczki Lajosn

  • Sipaki Mária

1997-1998. tanév:

  • Balogh Vendelné

  • Laczóné Bálint Ibolya

  • Kovács Kornélia

1998-1999. tanév:

  • Kertész Miklósné

  • Varga Imréné

  • Győrfi Norbert

1999-2000. tanév:

  • Árgyelán Lászlóné

  • Novák Lászlóné

  • Korpa Ferenc

2000-2001. tanév:

  • Tóth Károlyné

  • Gúti Imréné

  • Ónodi Dávid

2001-2002. tanév:

  • Kovács Ferencné

  • Király Éva

  • Pándi Attila

 

 
Bay emlékműsor

 

BAY EMLÉKMŰSOR - 2002 NOVEMBER

Iskolánk névadójáról minden év novemberében megemlékezünk.
Ez évben a 4.a osztályosok színvonalas műsorát tekinthettük meg.
Képeink erről a megemlékezésről készültek.